Alapok

Duzzadó robbanóanyag: szikla és beton hasítása detonáció nélkül

Egy olyan módszer működési elve, története, alkalmazási területei és korlátai, amelyet az 1970-es évek óta ott alkalmaznak, ahol a robbantás és a bontókalapácsos munka nem lehetséges.

Tágulási nyomás
több mint 5000 t/m² tágulási nyomás
Reakcióidő
8–24 óra, a hőmérséklettől függően
Furatátmérő
jellemzően 30–45 mm
Rezgés
nincs – nincs kirepülő törmelék, nincs dörej

Működési elv

Hogyan működik a duzzadó robbanóanyag

A duzzadó robbanóanyag egy finomra őrölt, ásványi alapú por, amelynek fő összetevője a kalcium-oxid, kiegészítve további adalékanyagokkal. Vízzel összekeverve önthető masszát képez, amelyet előre kifúrt lyukakba töltenek. A hidratáció során kalcium-hidroxid kristályok képződnek, amelyek térfogata nagyobb, mint a kiindulási anyagoké. Mivel a fúrólyuk nem hagy teret ennek a tágulásnak, rendkívül nagy sugárirányú nyomás épül fel – kellő furatmélység és megfelelő furattávolság mellett jóval nagyobb, mint amit a szikla vagy a beton húzószilárdsága elviselne.

Az anyag ezért a fúrólyukak tengelye mentén reped meg. A folyamat lassú, zajtalan és rezgésmentes: nincs dörej, nincs lökéshullám, nincs kirepülő kő. A felhasználó számára kiszámítható, mert a repedésképződés és a nyílásszélesség a fúrási mintázattal és a furattávolsággal szabályozható.

Míg a detonáció ezredmásodpercek alatt szabadítja fel az energiát, itt a nyomás órákon át fejti ki hatását. Éppen ez teszi alkalmazhatóvá a módszert lakott területeken, épületeken belül, meglévő szerkezetek alatt és biztonsági szempontból érzékeny létesítményekben.

Részletes fúrási útmutató a fúrási mintázatok, fúrólyuk-távolság és fúrási mélység című részben található, míg a reakcióidő és nyomásfejlődés az erő progresszióját magyarázza.

Történet

Az 1970-es évektől napjainkig

Az égetett mész duzzadási tulajdonságának kihasználása régi ötlet: az ókori kőbányákban vízzel átitatott faékekkel hasították szét a tömböket. Az ipari felhasználásra alkalmas duzzadó habarcsok az 1970-es években jelentek meg, amikor Japánban és Európában párhuzamosan olyan receptúrákat fejlesztettek ki, amelyek szabályozott és reprodukálható nyomásépülést tettek lehetővé.

A KUBATEC BMT AG alapjait ebben az időszakban rakták le. A bontóipar igénye egy robbantási engedély nélküli módszerre hívta életre a BETONAMIT®-ot – amely mára a duzzadó robbanóanyagok egyik globálisan elismert márkája, kiegészülve a sziklaalkalmazásokra kifejlesztett ROCKSPLIT®-tel. A gyártás és a vizsgálat a Liechtensteini Hercegségben történik; a szállítás több mint 60 országba történik.

Az egyik korai meghatározó alkalmazási terület a vasbeton szerkezetek bontása volt sűrűn beépített területeken. Ahol a robbantás kizárt volt, és a bontókalapács zaj, rezgés és hozzáférés miatt nem volt alkalmas, a zajtalan hasítás gyakorlati alternatívát kínált – ez az érv az évtizedek során a szigorodó kibocsátási előírásokkal egyre nagyobb súlyt kapott.

Folyamat

Alkalmazás öt lépésben

  1. 01

    Fúrási mintázat megtervezése

    A furattávolságot az anyag és a kívánt darabméret alapján kell meghatározni: sziklánál jellemzően a furatátmérő 8–12-szerese, vasbetonnál szűkebb távolság, a tervezett elválasztási vonal mentén fúrva.

  2. 02

    Fúrás és tisztítás

    A fúrást lehetőség szerint párhuzamosan és a szerkezeti elem teljes magasságában kell végezni. A fúrási port és a vizet el kell távolítani – a tiszta, víztől mentes furat javítja a nyomásátadást.

  3. 03

    Keverés

    A hideg keverővizet a gyártó előírása szerint pontosan kell adagolni, és keverőgéppel csomómentes, önthető masszává kell keverni. A túl sok víz jelentősen csökkenti az elérhető nyomást.

  4. 04

    Betöltés

    A furatokat gyorsan és teljesen, közvetlenül a felső perem alá kell tölteni. Be kell tartani a feldolgozási időt: az anyagnak a furatban, nem a vödörben szabad reagálnia.

  5. 05

    Reakció kivárása

    A területet biztosítani kell, és 8–24 órán át háborítatlanul kell hagyni. A repedés kialakulása után az anyagot kotrógéppel, markolóval vagy kézzel bontják és távolítják el.

Alkalmazások

Hol alkalmazzák a duzzadó robbanóanyagot

  • Sziklabontás munkagödrökhöz, közműárkokhoz és útépítéshez
  • Sziklatömbök és kőtörmelék a mezőgazdaságban és a tájépítésben
  • Alapok, betontalapzatok és géptalapzatok ipari csarnokokban
  • Vasbeton falak és födémek bontása lakott épületekben
  • Terméskő- és tömbkitermelés minimális anyagkárosodással
  • Munka alagutakban, aknákban és felszín alatt, robbantási füst nélkül
  • Alkalmazás biztonsági területeken, erőművekben és vegyi üzemekben
  • Beton- és kőelemek mentése és szétbontása káresemények után

Részletes alkalmazási oldalak fúrási mintázatokkal és gyakorlati tapasztalatokkal: sziklabontás, sziklatömbök hasítása és betonbontás.

Értékelés

Előnyök és korlátok

Előnyök

  • +Nincs detonáció, nincs dörej, nincs lökéshullám és nincs kirepülő kő
  • +Jellemzően nincs szükség robbantási engedélyre és robbantómesterre
  • +Rezgésmentes – akár meglévő épületek és érzékeny berendezések mellett is
  • +Minimális eszközigény: fúrógép, keverőgép, víz
  • +Az elválasztási vonalak pontosan szabályozhatók a fúrási mintázattal
  • +Szűk, zárt vagy nehezen megközelíthető területeken is alkalmazható

Korlátok

  • –Több órás reakcióidő – ütemezést igényel
  • –A fúrás elvégzése előfeltétel, és meghatározza a ráfordítást
  • –Nagyon nagy napi mennyiségeknél kevésbé gazdaságos, mint a robbantás
  • –Az anyagfelhasználás közvetlenül arányos a fúrólyuk térfogatával
  • –Az alkalmazás egy hőmérsékleti tartományhoz és a hozzá illő termékváltozathoz kötött

Biztonság

Mire kell figyelni a feldolgozás során

A duzzadó robbanóanyag erősen lúgos. Védőszemüveg, kesztyű és zárt ruházat viselése kötelező, különösen keveréskor és betöltéskor. Soha ne nézzünk fejmagasságból a betöltött furatokba felülről: kedvezőtlen körülmények között anyag kilövellhet a furatból. A furatokat soha ne zárjuk le vagy dugaszoljuk el.

A már bekevert, de fel nem használt anyagot meg kell szilárdítani és ásványi építési hulladékként kell ártalmatlanítani. Az egyes országokra vonatkozó biztonsági adatlapok és használati utasítások a termékoldalainkon tölthetők le.

GYIK

Gyakori kérdések a duzzadó robbanóanyagról

+Mi az a duzzadó robbanóanyag?

A duzzadó robbanóanyag egy porszerű, cementhez hasonló anyag, amelyet vízzel kevernek össze, és fúrólyukakba töltenek. Kötés közben térfogata megnő, és a fúrólyukban több száz bar nyomást hoz létre, amely szabályozottan megrepeszti a sziklát vagy a betont. Detonáció nem történik – az erő tisztán kémiai-fizikai kristálynövekedésből származik.

+A duzzadó robbanóanyag jogi értelemben robbanóanyagnak számít?

Nem. A duzzadó robbanóanyag nem tartalmaz robbanékony összetevőket, és nem detonál. A legtöbb országban nem minősül robbantóanyagnak, ezért nincs szükség robbantási engedélyre és robbantómesterre. A felhasználás helyén mindig a nemzeti előírások a mérvadók.

+Mennyi idő alatt reped meg a szikla?

Az anyagtól, a furatátmérőtől és a hőmérséklettől függően az első repedések általában 8–24 óra után jelennek meg. Alacsony hőmérséklet meghosszabbítja, magas hőmérséklet lerövidíti a reakcióidőt.

+Milyen hőmérsékleten alkalmazható?

A szokásos alkalmazási tartomány körülbelül 0–35 °C kőzethőmérséklet. Hideg és meleg körülményekhez eltérő termékváltozatok érhetők el; ha a keverővíz túl meleg vagy a szikla túl forró, az anyag idő előtt reagálhat.

+Mennyi anyagra van szükség?

A felhasználás a fúrólyuk térfogatától függ. Ökölszabályként körülbelül 1 kg por tölt fel kb. 0,55 liter fúrólyuk-térfogatot. Egy 40 mm átmérőjű, 1 m mély furathoz így körülbelül 2,3 kg szükséges.

Beszéljük meg projektjét részletesen

Segítünk a fúrási mintázat megtervezésében, a mennyiség kiszámításában és a termékválasztásban – egyetlen sziklatömbtől az ipari bontásig.